Tűzoltás Műszaki Mentés

A tűzoltás és a műszaki mentés azon önkormányzatok kötelező közszolgáltatási feladata, amelyek készenléti szolgálatot ellátó hivatásos önkormányzati vagy önkéntes tűzoltósággal rendelkeznek.

A tűzoltóság a tudomására jutott tűzesethez és a műszaki mentést igénylő esetekhez - a már eloltott és utólagosan bejelentett tűzesetek kivételével - köteles a feladat végrehajtásához rendelkezésre álló és szükséges erők, eszközök kirendelését biztosítani, a helyszínre haladéktalanul kivonulni, az életveszélyt elhárítani, a tűz továbbterjedését megakadályozni, a tüzet szakszerűen eloltani, a műszaki mentést elvégezni és a tűzvizsgálattal kapcsolatos feladatokat végrehajtani. Minden mentési feladatot ellátó hivatásos és önkéntes tűzoltóság rendelkezik működési területtel. Ez az a földrajzi terület, ahol az adott tűzoltóság elsődleges beavatkozói feladatot lát el /a tűzvédelmi hatósági feladatokat a tűzoltóság az illetékességi területén látja el, erről bővebben a „Tűzmegelőzés” rovatban/.

Veszprém megyében a Pápai Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság rendelkezik a legnagyobb, 122.764 ha működési területtel (Pápa városa + 63 település).

A működési terület lakónépességének száma több mint 72.000 fő.

Segítségnyújtási működési területünk a szomszédos megyék / Vas, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér, Somogy és Zala megyék területe.

 

Az események többsége a lakás, és személyi ingatlanokban, a mező és erdőgazdálkodásban, illetve a közutakon keletkeztek. Tűzeseteink, illetve műszaki mentéseink száma nagyban függ az időjárástól, mivel működési területünkön főleg mező- és erdőgazdasági tevékenység folyik, az ipar főleg kis és középvállalkozások formájában fordul elő.

 

Tűzoltás

 

Aki tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának (körjegyzőségnek).
A tűzjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsőbbséget élvez.

     A jelzés vétele

 

A tűzoltóság részére érkező - tűzesetre, égésre, égés gyanújára, tűzveszélyre vonatkozó - bármilyen formájú közlés tűzjelzésnek minősül, amit írásban (káreset felvételi lapon vagy számítógépen) kell rögzíteni. A szolgálatparancsnok értékeli a jelzést, majd annak tartalma alapján meghatározza a riasztási fokozatot (1-től 5-ig, ahol az 5-ös fokozat a legmagasabb) és a fokozat szerint riasztandó szereket, illetőleg intézkedik az egyéb, az esemény felszámolásához szükséges szervek értesítésére.

 

     Egységek riasztása, vonulás

 

A riasztást a riasztólámpa működtetését követően az arra rendszeresített hang- és vizuális jelek alkalmazásával kell elrendelni. A riasztás elhangzását követően a riasztott szerre beosztott állandó készenléti szolgálatot ellátó állomány a riasztáskori tartózkodási helyét 2 (kettő) percen belül köteles elhagyni, és a vonulást megkezdeni. A vonulást a megkülönböztető fény- és hangjelzés egyidejű használatával, a legelőnyösebb útvonalon, a lehető leggyorsabban, a közlekedésrendészeti szabályok megtartásával kell végrehajtani.

 

       A tűzoltás előkészítése

 

A kiérkezést követően azonnal megkezdődik a helyszín felderítése. Ettől kezdve a tűzoltásvezető (a tűz oltásának egyszemélyi felelős vezetője) folyamatos visszajelzést ad a tűzoltóság híradóügyeletesének, melyet rögzíteni kell. A folyamatos felderítés során szerzett információk alapján utasításokat ad a beavatkozást végzőknek. Helyszíni felderítés nélkül a beavatkozás megkezdésére nem adható parancs. A tűzoltás előkészítésekor a helyszínre riasztott raj(ok) elsődleges feladatait kell megszervezni (sugárszerelés, alapvezeték-szerelés, táplálásszerelés).
A kialakult veszélyhelyzettől és a tűz nagyságától függően a tűzoltásvezető meghatározza a használni kívánt oltóanyagot, a sugarak helyét és számát, valamint szükség esetén a riasztási fokozat emelésével további tűzoltó erők riasztását kérheti, illetve a társszerveket, vagy akár civileket is bevonhat a mentésbe. Az oltási módszerek közül azt (azokat) kell alkalmazni, amellyel a tűzoltás az emberéletet, a testi épséget a lehető legkisebb mértékben veszélyezteti, és a lehető legrövidebb idő alatt, a lehető legkisebb kárral, a lehető legkevesebb erővel, eszközzel, a lehető leggazdaságosabban végezhető el. Az életveszélybe került személy(ek) mentését - mint az első és legfontosabb feladatot - akár anyagi kár okozásával is, illetve a veszélyeztetett személy akarata ellenére is el kell végezni.

 

       A tűzoltás szakaszai

 

Ø  a tűz körülhatárolása: amikor a tűz bármilyen irányú terjedési lehetősége kizárt

Ø  tűz lefeketítése: a parázsló égés a jellemző és az égett terület összefüggő fellángolásának lehetősége kizárt

Ø  a tűz végleges eloltása, utómunkálatok: a tűz eloltása utáni tevékenység, amely a helyszínen, valamint annak közvetlen környezetében a további kárnövekedés megakadályozására, illetve baleset- és egyéb veszély elhárítására irányul.

A tűzoltás akkor fejeződik be, amikor a visszagyulladás lehetősége kizárt, az égés minden látható formája - lánggal égés, izzás, parázslás - megszűnt.

 

 Műszaki mentés

 

A tűzoltóság műszaki mentési tevékenysége során részt vesz:

 

Ø  közúti-, kötött pályás-, vízi- és légi járművek baleseteinél,

Ø  természeti csapásoknál (árvíz, belvíz, vihar okozta károk, földrengés, földcsuszamlás),

Ø  az épületkároknál, építménybaleseteknél,

Ø  a természetes vizekben (folyó és álló vizekben) bekövetkezett baleseteknél,

Ø  a csatornákban, kutakban és egyéb víztározókban bekövetkezett baleseteknél,

Ø  a közüzemi berendezések, közművek meghibásodásával összefüggő veszélyhelyzeteknél, gépi- és villamosbaleseteknél,

Ø  a magasban, mélyben, föld alatti üregekben (barlangokban, szakadékokban) bekövetkezett baleseteknél,

Ø  a veszélyes anyagok szabadba jutásánál, nukleáris baleset során,

valamint

valamint minden hasonló esetben a kialakult veszélyhelyzetek felszámolásánál, ahol a tűzoltóság elsődleges beavatkozói tevékenységet végez. Az elsődleges beavatkozás addig tart, amíg a közvetlen veszélyhelyzet meg nem szűnt, illetve az esemény felszámolásának irányítását magasabb védelmi szervezet (védelmi bizottság) át nem vette.

  
A műszaki mentés során végrehajtandó főbb feladatok:

 

 

Ø  az életmentés;

Ø  a közvetett és közvetlen élet- és balesetveszély elhárítása;

Ø  az állatok, tárgyak és anyagi javak mentése;

Ø  az esemény által okozott további környezeti károk mérséklése;

 Ø  a  közlekedési forgalom helyreállításának elősegítése.