|
A 2008-as évben a 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelet (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) módosításával a mezőgazdaságra vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokban is változások történtek. A tűzkármentes betakarítás érdekében megkérem, hogy munkájuk végzése során tartsák be a következő tűzvédelmi előírásokat:
- az aratás megkezdése előtt a betakarításban résztvevő dolgozókat részesítsék tűzvédelmi oktatásban, az oktatás megtörténtét dokumentálják,
- lehetőség szerint annál a táblánál, amelyen a betakarítás folyik ekével felszerelt munkagép álljon készenlétbe vagy dolgozzon,
- a betakarítás idejére szervezzék meg a belső ellenőrzést, melybe vonják be az önkéntes tűzoltóság tagjait,
- a szemléket folyamatosan végezzék, és a következőket vizsgálják:
- a betakarításban résztvevő gépek műszaki állapotát
- tűzoltó eszközök használhatóságát
- dohányzás szabályainak betartását
- kazalozási munkákat
- szárítók, terménytárolók műszaki állapotát
A mezőgazdasági erő- és munkagépek
- A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, az érvényben lévő hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelő, 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát az üzemeltető a betakarítást megelőzően elvégezte, és ezt igazolja.
- A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, amelynek tervezett időpontját 8 nappal előbb írásban az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságra be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő 8 napon belül a tűzoltóságnak meg kell küldeni.
- Az üzemelő erő- és munkagép kezelője szükség szerint, de legalább naponta egyszer köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.
- A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.
- Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető.
- Munkaszünet idejére az arató-, cséplőgépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, cséplő-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni.
- Az arató-, cséplőgépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.
- Az erő- és munkagépet, arató-, cséplőgépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet.
- A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke, illetőleg annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen.
- A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban résztvevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától stb. rendszeresen meg kell tisztítani.
- Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.
Aratás
- A kalászos termény betakarítását lehetőleg a közút, illetőleg a vasútvonal mentén kell először elvégezni.
- A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútvonal szélső vágányától és a vasútállomástól legalább 100 méter, a közúttól legalább 25 méter távolságra szabad elhelyezni. Ha a távolságok nem tarthatók, akkor a kalászos terményt, a szalmát az aratással egyidejűleg, a szálas takarmányt pedig kiszáradáskor azonnal el kell szállítani. A vasút és a közút mentén az aratást követően legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni.
- Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben sem szabad.
- Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.
A tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai
- Az avar-, a tarló-, a nád- és a növényi hulladékégetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység, végzése során a következő legfontosabb előírásokat kell betartani:
- A tervezett égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak írásban be kell jelenteni.
- Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – kivéve ha a tevékenységet végző személy azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, - előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata.
- Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat.
- Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet.
- A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani.
- A szabadban a tüzet őrizetlenül hagyni nem szabad. Veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs a tüzet azonnal el kell oltani. A munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat legfontosabb előírásokat kell betartani:
- A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos.
- Tarló- vagy a növényi hulladékégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
Ennek érdekében:
- a tarlót, illetve az érintett szakaszokat az égetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani. A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani;
- a tarlóégetést 30 ha-nál nagyobb területen szakaszosan kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni;
- a tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani;
- a tarló- vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos és veszély esetén vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani.
- A tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal stb. - meg kell szüntetni.
A betakarítás időszakában a tűzvédelmi szabályok megszegőivel szemben a tűzoltóság helyszíni bírságot szab ki melynek összege 3 000-20 000 forintig terjed, vagy szabálysértési feljelentést kezdeményez melynek felső határa 60 000 forint.
Felhívom a figyelmét, hogy a 21/2001. (II.14) Korm. rendelet (A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról) 11. § -a alapján a hulladékok nyílt téri égetése tilos.
|
